Könyvünk főhőse, ez a lisszaboni kikötőben hosszan várakozó harmincöt éves jezsuita aligha gondolta volna, hogy élete tizenegy évvel később egy elveszett szigeten ér véget Kína partjainál.
Xavéri Ferenc egy hanyatló navarrai nemesi család legkisebb fia volt. A párizsi Sorbonne-on folytatott tanulmányai arra készítették fel, hogy kényelmes papi életet éljen a pamplonai egyházmegyében. Csakhogy egy bizonyos Loyolai Inigo keresztezte az útját, s vele és hét másik barátjával megalapította Jézus Társaságát. Ignác atya küldte, s ő habozás nélkül útnak indult.
1541 tavaszán hajóra szállt, s örökre maga mögött hagyta Európát, hogy minden erejével átadja magát „Kelet-India” evangelizálásának. Goa, Csennai, Melaka, a Moro-szigetek, Kagosima, Jamagucsi… s végül Sangcsuan. Útjai során fáradhatatlanul hirdette a hitvallást, számtalan kis keresztény közösséget alapított, s misszionáriusi életpéldája mellett páratlan levélgyűjteményt hagyott ránk. A magyar fordítást Tőzsér Endre SP készítette.
144 oldal, puhafedeles.