A rózsafüzért, vagyis szentolvasót, elmélkedő Krisztus-imádságként és máriás ájtatosságként tartjuk számon. Négyszer öt titka (fájdalmas, világosságos, örvendetes, dicsőséges) Jézus földi életének, megváltásunk történetének eseményeit tekinti át. Több tízezer tagot számláló vallási tömegmozgalom alapul rá. Először egy 1520-as pápai bulla nevezi „rosario"-nak. A lovagi kultúra idején ugyanis úgy tartották, hogy a Szűz Máriának szánt legszebb virágkoszorút imából kötik. A rózsafüzér már meg¬jelenésekor is nemzeti nyelvű imádság. Legalább 150 fajtáját ismerjük. A rózsafüzér azért is különleges ima, mert ötvözi az egyéni és a közösségi áhítati formát. Első magyar társulatát 1496-ban alapították Kolozsvárott.
A ma legáltalánosabban ismert Élő Rózsafüzér Egyesület az 1840-es években Franciaországból terjedt el Magyarországon. A tárgy és az imádság előtörténetét, és elsősorban az Élő Rózsafüzér évszázadok alatt kialakult gazdag, szépséges, változatos kultúráját mutatja be ez a könyv, melyből az egyes csoportok inspirációkat nyerhetnek imaéletük megújításához.
Barna Gábor értekezése etalonja lehet, s lesz is, a népi vallásosságot bármilyen aspektusból közelítő magyarországi etnográfiai-folklorisztikai kutatásoknak. pBH Az a legfőbb jellemzője ugyanis, hogy minden olyan úton és ösvényen következetesen végigmegy, melyet a téma kijelöl számára. Ezt ö maga a téma interdiszciplináris vonatkozásával indokolja, s ebben az indoklásban igaza is van, a ,,következetesség" tehát a legdicséretesebb erénye a munkájának. Ezzel viszont - szándékán kívül - szinte követhetetlenné tette a ,,mintakövetésre" hajlamosak számára ezt a felkínálkozó elméleti és módszertani etalont a konkrét csoportszerveződési és szervező egyéniségeket érintő vallási néprajzi vizsgálatokban. Az alapkutatásokban - az adatfelvételben és az elsődleges elemzésekben - ugyanis aligha várható el bárkitől, amit Barna Gábor magával szemben a teljességiqényből adódó követelményként megfogalmazott! - Szilágyi Miklós -

BARNA GÁBOR (Kunszentmárton, 1950) egyetemi tanár, néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének vezetője, a GFHF-SZTE Bálint Sándor Valláskutató Intézet igazgatója. A vallási néprajz egyik hazai iskolateremtő képviselője. Számos írása jelent meg a búcsújárásról, Szűz Mária hazai tiszteletéről, s a keresztény vallási kultúra sok más területéről. Az Élő Rózsafüzér egyesületekről szóló munkája akadémiai doktori értekezés volt, ami most könyv formájában lát napvilágot.
468 oldal, 17 x 24 cm, keménytáblás.